Országos Kéktúra

Dorog - Tardos  

2010. szeptember 11

 Ennek a kéktúra szakasznak az első felét február hónapban tettem meg – ITT olvasható erről beszámoló

Most sok időpont eltolás után eljött végre az idő, hogy befejezem ezt a szakaszt

Győrből vasárnap délután indultam Dorogra, vonat, majd busz. Előző nap szakadt az eső, vasárnap reggelre  pedig sűrű köd lett, amely még délben is makacsul tartotta magát. Egyetlen vigasz, hogy a jósok hétfő-keddre szép napos időt jövendöltek.

Tata után mintha elvágták volna a ködös-borongós időt, szép napsütéses lett az idő, amely megmaradt Dorogon is. Itt a vasút állomáson vártam Jocóra, akivel közösen tettük meg a következő napok nagyjából 40km-es távját.

16.30 kor kezdtünk neki a túrának, pecsételni nem kellett, mert még tavasszal itt fejeztük be a 12-es szakaszt. Városból ki érve végre a természetben folytatódik az út, a Nap alacsony állása mutatja, hogy bizony ezt már az ősz, egyre korábban kezd sötétedni.

A mai éjszakára a Nagy-Gete csúcsát néztem ki sátrazni. Bele kell húzni, hogy időben odaérjünk, mivel 19 órától vadászat is folyik, így nem egészséges kint bolyongani az erdőben. 

Sikerült Napnyugta előtt felérni a csúcsra, rögtön sátrat vertünk, én körbe néztem a hegyen. Megtaláltam a világháborús bunkert, ami meglepően jó és TISZTA állapotban van. Még aludni is lehet bent, ha van megfelelő derékalj / az aljzat nyirkos beton/

Egy remek sziklás kiülő helyen pedig elnézegettem, ahogy a Nap szemmel, látható gyorsasággal a horizont alá bukik, a tájat pedig belepi az egyre sűrűsödő pára. Szép látvány!

2010. szeptember 12-13

Reggel ködös időre keltünk, viszont felnézve az égre halványan látszott az égkéksége, ami biztató jel. Meredek és a sok eső miatt sáros-csúszós ereszkedés volt a hegyről.

Leérve a hegyről már hétágra sütött a nap, és Tokodon már nyárias viszonyok közt érünk, egy kis kavargás az utcákon, mert a kék jelzés megszűnik, egy helybelitől megtudjuk a villanyoszlopokon volt a jelzés, de azokat 1 hete lecserélték újakra.

De útba igazit minket, irány a Tokodi pincesor. Előtte felkapaszkodunk Hegyes-kő csúcsára, ahonnan hitetlen panoráma nyílik körbe.

Beérünk a pincesorra, ahol újabb pecsételő hely van, a Kavicslaknál. Nagyon eredeti hely, érdemes meglátogatni, a tulajdonos Duna kavicsokból készít különböző dísztárgyakat.

Mogyorósbánya után, egy kis csalás következik,, mert letérünk a kék + jelzésre, és rögtön Péliföldszentkeresztre megyünk.

Itt friss vizet vételezünk a bővizű forrásból, és sikerül sört is venni

Előző túra alkalmával eddig jöttem el, így nem írom le az út hátralevő részét, pár őszi fotó a következő napról

                                                                                                                      ◄Pusztamarót ▼