?
A nap képe
te-edu.info


Tartalom Menü :
Tartalom linkek
Összes kategória
Összes szerzõ
archív részben
Legújabb tartalom megtekintése

Kategóriák
Fotók a Föld legszebb helyeiről (34)
A természet csodái (19)
Hazajáró (22)
-- Túra videóink egy helyen (0)
ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek (16)
Fûben, fában orvosság (34)
Filmajánló (155)
Szerelmes földrajz (10)
Végig az Országos Kéktúrán (9)
Fõ tartalom (4)
Hangfelvételek (32)
Könyvek innen-onnan (17)
Túrabeszámoló (14)
Írások túrázásról, természetjárásról (14)
Írások az élet minden területéről (45)
Élõvilágunk (46)
Ismeretterjesztõ filmek (117)
Főtér (9)

Legújabb tartalmak
10 óra hegyek
10 óra dzsungel
A Direkt Út
A félelem fegyelme
Tudod-e, ki hogyan hal meg?

Újdonságok

Kisfilmek túráinkból
Fõ tartalom
Videó felvételek

Szántai Lajos - KIRÁLYI DOBOGÓ
Beszélgetés Szántai Lajossal a Pilis szívérõl, mûködésérõl és a Krónikáról…
- 2008 ápr 20 vasárnap
szerzõ: Szántai Lajos
kategória: Fõ tartalom > Írások az élet minden területéről
Hozzászólás: 0
Szerzõnek odaitélt pontok: 10/100
nincs értékelés -

KIRÁLYI DOBOGÓ
Beszélgetés Szántai Lajossal a Pilis szívérõl, mûködésérõl és a Krónikáról…



Sokak számára nem szorul magyarázatra a Pilis szakralitása, szentsége. Sûrûn emlegetjük szakrális királyi központként, ami annyit jelent, hogy a legrégibb idõktõl kezdve, királyi, családi birtok volt, Visegrádtól Esztergomig királyi várak, kastélyok sokasága volt található. A pilisi háromszögben szinte minden királyunk templomokat, apátságokat alapított. Az Árpád-házi királyaink sorsának jelentõs eseményei – születéstõl a halálig – kötõdnek ehhez a területhez. És ezzel tovább gyarapszik a Pilist övezõ rejtélyek sora is, az eltûnt vagy nem azonosítható egykori települések keresése közben.
A most induló beszélgetéssorozatunkban megpróbáljuk ezeket a titkokat körül járni, amirõl lehetséges fellebbenteni az idõ, mindent elfedni kívánó fátylát.
- Milyen régre tudunk visszamenni az idõben, vagyis a Pilis földje milyen korokból rejt emlékeket?
- A pilisi háromszög belsejében már õsidõktõl fogva felismerhetõ egy kontinuitásnak (folytonosság) nevezhetõ jelenlét. A legkorábbi leletanyag az õskor bizonyos idõszakából jelenik meg, utána a rézkorból találunk emlékeket, de a legjelentõsebb a szkíta-hun-avar-magyar folytonosságnak nevezhetõ jelenlét, amit a helyi régészeti kutatás leletei szépen bizonyítanak. Ez a folytonosság pedig ennek a térségnek fontosságát is jelzi. Innen érthetõ az, hogy pl. a Kr.u. 373-ban, ahogy krónikáink megadják a magyarok – nem hunokat említenek – elsõ bejövetelének idejét, miért pont ide telepednek le. A krónikák szerint, a magyarok elsõ királya, így nevezik Atillát, a pilisi háromszög belsejében talált régi épületeket megújítja. Tehát már Atilla király idejében számolnunk kell a Pilisben egy nagyon régi mûveltséggel, amit õ felfrissít, megújít. Az Atilla utódok utáni idõszakból figyelemre méltó, az avar korszak. A Kárpát-medence egyik legnagyobb avartemetõje éppen a Pilis peremvidékén – Szentendre, Pomáz környékén – került elõ, igen jelentõs leletanyaggal.
- Ezt követõen történik Árpád bejövetele a térségbe. A krónikák leírása ebben az esetben kísértetiesen hasonlít az elõd, Atilla és a magyarok elsõ bejövetelére.
- Egyes krónikák szerint ez 677-ben történik meg. Ezek szerint ugyanaz a história játszódik le, Árpád Atilla király városába érve látja, hogy egyes épületek romokban hevernek a földig rombolva, egyes épületek állnak. Más városoknak, váraknak már a nyomait sem lehet megtalálni. Árpád ugyanolyan megújító tevékenységbe fog, mint korábban Atilla tette, az itt talált városokkal.
- Felmerül a kérdés, hogy hová lettek ezek az egykori várak, városok a Pilis belsejében, hisz mára néhány romon kívül mást nem nagyon találni?
- Ha kézbe veszünk egy régészeti topográfiát, akkor kiderül, hogy a Pilisnek alig van olyan pontja, ahol mondjuk az Árpádkor valamilyen nyomot ne hagyott volna. Példának lehet említeni, hogy a Búbánatvölgy telis-tele van régészeti emlékekkel, ezek többsége akkor tûnt el, amikor az ötvenes években ezt a területet üdülõ övezetté nyilvánították és a pártüdülõk építése közben a romokat széthordták, elpusztították. Ezt még a leghivatalosabb régészeti leírások is megemlítik. Itt volt található a kevéssé ismert Ákos-palotája, és egy nagyon komoly duzzasztó gátrendszer, középkori malmok, a Szamár-hegyen hatalmas erõdrendszer nyomai. De itt említhetõ például a Dömös feletti Árpádvár, ahol a mai napig régészeti feltárás folyik és jól láthatóan középkori falak, sáncok nyomai vannak. Azt senki nem tagadja, hogy a középkorban itt valamiféle vár állott.
- Visszatérve a megújításra. Miért ennyire fontos a Pilisben talált korábbi települések állandó felfrissítése, megújítása?
- A Pilis földrajzi fontosságának megértéséhez elõször a Kárpát-medence helyzetének felismerése szükséges. A Kárpát-medence Európa kellõs közepén helyezkedik el. Ez a földrajzi egység, jelen tudásunk szerint, egész Eurázsiában, de bõvíthetõ ez a kör, az egész Földön, ehhez fogható földrajzi egységet nem ismerünk. A medencében két fõ folyó (Duna, Tisza) található, és így nyugodtan nevezhetõ ez a terület Mezopotámiának, ami nem mást jelent, mint folyamköz. Ez az egyik legjellegzetesebb folyamközi kultúrközpont. A többi õsi nagy folyamközi kultúrával szemben (Tigris és Eufrátesz köze) a Kárpát-medencének van egy rendkívüli nagy elõnye. Nagyon jól védhetõ. A Kárpátok hegykoszorúja az egész medencét körbeveszi, ez pedig elég nagy ahhoz, hogy itt nagyon tág viszonyok között tudjon az élet kibontakozni. A Kárpát-medencén belül a Pilis, a pilisi háromszög rendelkezik mindazokkal az erényekkel kicsiben – Pap Gáborra kell hivatkoznom, hiszen õ hívta fel a figyelmet erre – amivel nagyban az egész Kárpát-medence rendelkezik. Ez rendkívül fontos, hiszen ez azt jelenti, hogy ha mondjuk, a Kárpát-medencén belül a hatalmi központot el akarom helyezni valahova, akkor csak a Pilis jöhet szóba, mert például már az Északi-középhegység ilyen adottságokkal nem rendelkezik. A pilisi hegyek egy nagyon jól védhetõ rendszert alkotnak, tehát ha bármelyik irányból, például a Duna vonalából nézzük a rendszert, akkor már a Duna partjától a hegyek meredek falként emelkednek. A víz irányából bevehetetlen a belseje. A túloldalról pedig a Kétágú-hegy, a Csévi-szirtek, a Pilis hegy szintén egy hatalmas, meredek védõfallal zárják le az egész rendszert. A hegyvidéken belül három nagy medencét találunk (Pilisszentlélek, Szentlászló és Szentkereszt), ahol pedig mindenféle élelmiszert elõ lehet állítani korlátlanul. Ugyanígy vízhiánytól sem kell tartani, hisz a Pilis bõvelkedik forrásokban is. Így a medencék alkalmasak arra, hogy hosszantartó ostrom esetén is az utánpótlás megoldott legyen. Tehát a pilis háromszög elég nagy, önellátó és saját energiaforrással is rendelkezik. Innentõl kezdve rajzolódik ki a Pilis szakrális sajátossága. Ha ránézünk a térképre, látható, hogy a Duna és hegyek vonalának köszönhetõen egy szívre emlékeztetõ formát jelenítenek meg. Ennek a formációnak a kellõs közepén található az a hegy, amelynek a neve Dobogókõ.
- Az egész rendszernek szívalakja van, a belsejét Dobogókõnek hívják, sõt az ezoterikusok körében a Föld szívcsakrájaként is emlegetik e területet. Dobogókõ nevének kialakulásáról tudhatunk-e valamit?
- Erre nagyon sok magyarázat született az idõk során, talán a legáltalánosabban elfogadott az, hogy a dobogókõi fennsík, olyan, mint egy természet alkotta dobogó, amelyre, ha feljut az ember a környezõ tájat egy magaslatról – dobogóról – szemlélheti. A múlt században például a turista kiadványok, olyan magyarázatot is megemlítenek környékbeli néphagyományok alapján, miszerint a hely arról kapta a nevét, hogy a Dobogókõ-hegy belseje üres, hatalmas termek vannak benne, és ha a hegy tetején valamilyen ok miatt, egy sziklatömb leszakad és végig gurul a völgybe, a hegybelseje visszhangozza a robajt és ez messzire hallatszó dobogásszerû hangot ad. Mindkét magyarázat igaz és közel járhat az igazsághoz. A harmadik magyarázatot a nyelvbõl tudjuk kihámozni. Ha az egész rendszer egy hatalmas szívalakot idéz meg, akkor így jutunk el a legfontosabb jelentéshez, ami az egész Pilisben mûködõ energiát jeleníti meg. Ez alapján érthetõ, hogy miért nevezik a középkorban ezt a területet az ország szívének, közepének, belsejének.
- Szívrõl és dobogásról beszélünk. A pilis szó jelentése mégsem a szívvel, szívcsakrával függ össze, hanem egy másik energiaponttal. Mi okozza e kettõsséget?
- A pilisi energiarendszeren belül nemcsak a szívcsakra mûködése mutatható ki, hiszen a Pilis, mint összefoglaló név nem a szívre, hanem a fejre utal. A pilis szó megfelelõje a tonzúra, vagyis fejtetõ. Ennek energetikai változata a koronacsakra. A Pilisen belül, ha én egy élõ mûködést vizsgálok, akkor a két legfontosabb központ érhetõ nyomon. Az egyik a szívformán és a dobogáson keresztül a szívcsakra, a másik a legmagasabb szintû mûködésre utaló jelentés a koronacsakra. És ha rádöbbenünk arra, hogy a Föld két legfontosabb energetikai központja a Kárpát-medencében, sõt a Pilisben található, akkor nem csak a magyarság számára, hanem az egész emberiség számára létkérdés, hogy mi módon tudom, vagy nem tudom a Pilist mûködtetni.
- Mit jelent a Pilis mûködtetése?
- Itt érdemes a Képes Krónika királykoronázási jeleneteit megörökítõ miniatúráit felidézni. Ezek pont ezt a két legfontosabb jellemzõt örökítik meg. A koronázások a koronacsakra mûködésre utalnak, viszont ezeken a kis képecskéken megjelenik egy nagyon érdekes formájú királyi trónus, amelyek szabályos dobogó alakzatot mutatnak. Ez a dobogó forma az, amely tájba helyezve végig vonul a Krónika képein. Tehát a mûködtetés alapja a magyar király koronázása kellett hogy legyen. Ez már szoros összefüggésben van a Szent Korona misztériumával is.
- A Képes Krónikához értünk el. A közeljövõben fog megjelenni új könyve, amelyben az említett miniatúrák részletes elemzését olvashatjuk majd. Ha megnézzük a képeket, honnan tudhatjuk, hogy a koronázási jeleneteken a Pilist ábrázolják?
- Feltételezésekre és következtetésekre hagyatkozhatunk ebben a kérdésben. Ha tudjuk azt, hogy a koronázási szertartásnak milyen szigorú feltételei voltak: pl. az esztergomi érsek volt a koronázó személy, és a képeken látok egy koronázó fõpapot, akkor már egy helyszínközelítést elvégeztem. A téma akkor kezd izgalmasabbá válni, ha felteszem azt a kérdést, hogy hol õrizték a Szent Koronát. Tudjuk, hogy az Árpádkorban a Korona õrzési helye Fehérváron volt. És most tovább kérdezve: hol volt a középkori Fehérvár és hol volt a koronázó városon belül a koronázó bazilika, ahová haláluk után az Árpád-házi királyaink temetkeztek? A Képes Krónika miniatúráinak többsége, nagyon határozottan, sziklás, hegyes tájba helyezi a koronázásokat. Tehát a mai Székesfehérvár környéke semmi esetre sem jöhet szóba. És nyilvánvaló módon, ha az esztergomi érsek a koronázó fõpap, és ha a késõbbi Anjou-korra gondolunk, amikor Visegrádon õrzik a Koronát, az a hely ahol a koronázás történik, nem lehet ettõl a két helytõl túlságosan messze. Hiszen az, ahogy erre Pap Gábor is sokszor utalt már, állambiztonsági szempontból is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen szintû, féltett ereklyét majdnem száz kilométerre elvigyenek az õrzési helyétõl, majd visszautaztassák, az akkori útviszonyok mellett. A dobogókra visszatérve, a képeken kívül, semmilyen írásos emlékkel nem rendelkezünk, amely ennek jelentõségét megemlíteni. Nevezhetjük a képek alapján, akár egy hely szimbólumának is. Az említés hiánya az is lehet, hogy a Krónika alapján is kiderül, hogy kettõs koronázás létezett az Árpádkorban. A Fehérvári bazilikában nagy nyilvánosság elõtt zajlik a szertartás, az ország szemeláttára, itt viszont egy titkos koronázást láthatunk. A képeken két-három személy jelenik meg a királyon kívül. És úgy tûnik, hogy ezen a titkos koronázáson jut fontos szerephez a dobogó alakú trónus. A képek alapján kitûnik, hogy bár a formája hasonló, de személyre szabott és szertartásonként változik a mérete, kiképzése. Ennek a titkos szertartásnak lehet a központi helye Dobogókõ. De hogy tovább bonyolítsuk a kérdést, meg kell említeni, hogy az Esztergom közelében lévõ Búbánatvölgy felett is találunk egy Dobogó nevû hegyet.
- A középkori források mégsem említik Dobogókõt.
- Erre nagyon egyszerû a válasz. Például, ha a Magyar Szent Koronát vesszük alapul, akkor csak IV. Béla korától kezdve beszélhetnénk róla, hiszen az elsõ említése egy 1256-ból származó oklevélben jelenik meg ilyen szóösszetételben. De nyilvánvaló módon már ezt megelõzõ idõben is létezik. Ha pedig egy szakrális központról nem történik feljegyzés, nem történik ábrázolás, akkor ez éppen a fontosságát jelenti. Nem azért nem említik a szövegek, mert nincs, hanem a Koronához hasonlóan, rendkívül fontos, mûködésében eltér a megszokottól, és ez a mûködésrend megkívánja a hallgatást.


S.Z. –A.L.
(megjelent a Dobogó legelsõ számában)
http://--- kattints ide, és olvashatod ---




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
A Világmindenségben jelenleg uralkodó viszonyoknak köszönhetõen Neked most az alábbi bölcsesség jutott:

Gondolatok, írások

Fórum
Hanság

Írta: Nerion
szept 03 : 11:52

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:28

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis
Szuper :)
Írta: Nerion
jún 29 : 20:42

Válasz: Pilis
Wao! Szép kör :) Én holnap meg
Írta: Jocó
jún 29 : 14:25

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
jún 24 : 20:02

Válasz: Zenebutik

Írta: Nerion
jún 20 : 21:38



Tagok kedvencei

Üdvözöllek vendég
Felhasználónév:

Jelszó:


Emlékezz rám

[ ]
[ ]

Holdfázis

Nappal és szürkület

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület


|