?
A nap képe
te-edu.info


Tartalom Menü :
Tartalom linkek
Összes kategória
Összes szerzõ
archív részben
Legújabb tartalom megtekintése

Kategóriák
Fotók a Föld legszebb helyeiről (34)
A természet csodái (19)
Hazajáró (22)
-- Túra videóink egy helyen (0)
ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek (15)
Fûben, fában orvosság (34)
Filmajánló (155)
Szerelmes földrajz (10)
Végig az Országos Kéktúrán (9)
Fõ tartalom (4)
Hangfelvételek (32)
Könyvek innen-onnan (17)
Túrabeszámoló (14)
Írások túrázásról, természetjárásról (14)
Írások az élet minden területéről (45)
Élõvilágunk (44)
Ismeretterjesztõ filmek (117)
Főtér (9)

Legújabb tartalmak
A félelem fegyelme
Tudod-e, ki hogyan hal meg?
Illúzió-e a világ?
Miért nem vagyok még megvilágosodva?
Az árpád-kori fénytemplom - Velemér

Újdonságok

Kisfilmek túráinkból
Fõ tartalom
Videó felvételek

Tíz bika
- 2009 szept 05 szombat
szerzõ: Nerion
kategória: Fõ tartalom > ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek
Hozzászólás: 0

Tíz bika


Seng-jen bevezetõje


A tíz bika képek a csan gyakorlás folyamatának és fejlõdésének jelképei. Mikor Kína egy mezõgazdasági társadalom volt, az emberek ökröktõl* és bivalyoktól függtek a föld megmunkálásánál. Ezek az állatok fontosak voltak, erõsek és az emberi élet részei, ezért a bika hasonlata jelentõségteljes volt az akkori buddhisták számára.


A bika példája mint a gyakorlás jelképe megtalálható egy történetben a Tang korból (618-906). Egy szerzetes a kolostor konyháján dolgozott, mikor a mester bement és megkérdezte, mit csinál. Így válaszolt:


- Semmi különöset, csak terelgetem a bikát**.

- Hogyan terelgeted? - kérdezte a mester.

- Minden alkalommal, amikor a bika elmászkál füvet enni, miközben dolgoznia kéne, megzabolázom és visszaviszem dolgozni. - válaszolt a szerzetes.


Ez a történet kung-anná vált, amiben a bika jelképezi a tudatot, melyet a pásztornak képeznie kell. A csan gyakorlatban a hangsúly a tudati van, nem a testi gyakorláson van. Ha a tudat nem tiszta, nem lehet tisztaság a testben és a beszédben.


A Lótusz szútrában a fehér bika egy jelkép a születés és halál, avagy a szamszára meghaladására. Bárki, aki látja a fehér bikát, látja a nagy jármûvet (mahájána), mely elvezet a buddhasághoz.


Sok változata készült a tíz bika képeknek a Szung dinasztia idejében (960-1279). Gyakran vers kísérte a képeket. A leghíresebbet ezek közül Kua-an Si-juannak tulajdonítják, aki egy tizenkettedik századi csan mester volt a Lin-csi iskolából. Mindegyik változat a csan gyakorlat folyamatát és szintjeit illusztrálja, mint ahogy a buddha-természet, saját eredendõ természetünk felismerését is.


Hiszed, hogy megvan neked ez a bika, a buddha-természet magadban? Ha nincs hited a buddha-természet létezésében, vagy a lehetõségben, hogy megtapasztald saját belsõ énedet, akkor a bika terelgetése tárgytalan. Ha nincs bika amit terelgetni kell, nem létezhet bika terelgetés, nincs haladás. Ez igaz azokra az emberekre, akiket nem érdekel belsõ természetük felfedezése, és azokra is, akik egyszer elkapták a bikát és aztán elengedték.


*kínai: niu2, jelenthet tehenet, ökröt és bikát is. Az angol itt mindenhol az „ökör” kifejezést használja, de én amúgy bikának fordítottam, mint ahogy már az eredeti verseknél is.


**Az egyik, itt is használt angol fordítása a tíz bika képeknek a „Ten Ox Herding Pictures”, vagyis „Tíz ökör terelgetõ kép / tíz kép az ökör terelésérõl”. Ebben megint csak eltérek az angol szövegtõl, mert egyszerûen „tíz bikának” fordítom, ahogy az kínaiul van.



Csögyam Trungpa bevezetõje


Úgy döntöttem, hogy beveszem [a tanításokba] a tíz bika képeket, mely e jól ismert bemutatása a tudat képzésének, oly alapvetõ, hogy minden buddhista iskola részének lehetne tekinteni. Egy mélyebb módon úgy is lehet tekinteni, mint a szellemi fejlõdést a srávakajánától a mahá atiig. A tibeti hagyományban benne van az elefánt hasonlata, de az fõképp a samatha gyakorlatra utal. A jelképrendszere nem megy tovább az elefánt megülésénél. A tíz bika képekben a bika megszelídítésének fejlõdési folyamata nagyon közel áll az energia átalakításának vadzsrajána nézetéhez. Különösen a visszatérés a világba, mint a Nirmánakája együttérzésének kifejezése, megmutatja, hogy a zen végsõ megvalósítása önmagától a mahá ati bölcsességéhez vezet.



Hadházi Zsolt bevezetõje


A tíz bika jelképisége mélységes. A hínajána szempontjából a tíz kép bemutatja a hét megvilágosodási tényezõt és a Buddha megvilágosodásának három szakaszát. A madhjamaka szerint a képek a világ és az én ürességén át a szamszára és nirvána egységéig mutatnak. A csittamátra nézõpontjából a hat tudat és hetedikként a megkülönböztetõ tudat leigázásáról van szó, míg az utolsó három képben a mindent átfogó tárház tudat hármas természetének felismerésérõl. A zen és a vadzsrajána magyarázatát két jól ismert mestertõl idézem, míg én próbáltam egy egyszerûbb és gyakorlatias kifejtését adni a képeknek.



1. Keresem a bikát


Gyomot félrehajtva keresek mindenütt,

Széles folyón, messzi hegyeken keresztül.

Elgyötörten, letörten, nincs már hol keresni,

Csak a juharfán éneklõ éji kabóca hallatszik.


Seng-jen kommentára:


Az elsõ kép a „bika keresése”. Egy kezdõ gyakorlót mutat, aki hallotta a Buddha tanításait és elhiszi, hogy mindannyiunknak van buddha-természete és módszereket kell használnia a gyakorláshoz, mint a meditáció és a leborulás, hogy felfedezze eredendõ énjét.


Csögyam Trungpa kommentára:


Az indíttatás az elsõ lépéshez, mely a bika keresése, az az érzés, hogy a dolgok nincsenek jól, valami hiányzik. Az elvesztés eme érzete fájdalmat teremt. Olyat keresel, ami jóvá teszi a helyzetet. Felfedezed, hogy az egó szándéka egy ideális környezet teremtésére nem kielégítõ.


Zsolt kommentára:


Az elsõ lépés mindig a bódhicsitta felébresztése, mely szó szerint „megvilágosodás tudat”, s kifejezi a hitet abban, hogy a megszabadulás elérhetõ, a Buddha tanításán keresztül el is akarom érni, s ezért teszek is. Másik része a bódhicsittának annak felismerése, hogy minden lény szenved a világegyetemben, s a szándék, hogy az összesen segítsek.

A kép azt a gyakorlót mutatja, aki elszántan mindent megtesz azért, hogy megoldást találjon, s nem adja fel addig, amíg rá nem lel a bika nyomaira. De csak akkor láthatja meg, ha ez a törekvés természetévé vált, s képes egy pillanatra megállni, nem tárgyak után kutatni, hanem rálátni saját tudatának helyzetére. Éjjel van, tehát semmit sem látni. De vajon hallod a kabócát?



2. Meglátom a nyomokat


Vízparton fa alatt sok nyom,

Illatos gyomok közt is meglátom.

Még mélyebben a hegyek közt szintúgy,

Mint égre tekintõ orr, mi rejthetné el?


Seng-jen: A gyakorló felfedezi a bika nyomait a második képen. Tudata elkezdett lecsendesedni és valamit érez, de látja, hogy a bikát nem könnyû megtalálni. Mások mondják, hogy ott van, de te bizonytalan vagy arról, hogy mit látsz. Az egy hegy, vagy egy felhõ? A kezdõ gyakorló csak nyomokat látott. Vajon a bikához tartoznak? Ezen a ponton ragaszkodsz a gyakorláshoz, és a gyakorlás arra hajt, hogy keress. A gyakorlás erõsíti a hited. Ez a bika nyomainak meglátása.


Csögyam Trungpa: Megértve az eredetet megtalálod a fájdalom meghaladásának lehetõségét. Ez a négy nemes igazság észlelése. Látod, hogy az egó teremtette konfliktusokból fájdalom fakad és felfedezed a bika lábnyomait, melyek a történések minden esetében benne levõ mély jegyei az egónak. Tévedhetetlen és logikus következtetések vezetnek, mintsem vak hit. Ez megfelel a srávakajána és a pratjékabuddhajána ösvényeinek.


Zsolt: Ahogy sikerül belépni tudatunk birodalmába, mindenütt azt véljük fölfedezni. Bármivel is találkozzunk, szeretnénk meglátni benne a bikát, attól függetlenül, hogy még nincs igazán pontos képünk róla, mi is az a tudat. Abban már biztosak lehetünk, hogy közel a megoldás. Értjük, mit is kéne csinálnunk, de még hiányos a tapasztalat. Ha szemünket nem tévesztik meg a nyomok, a magyarázatok követése, akkor felpillantva észre vehetjük magát a bikát.



3. Meglátom a bikát


Fülemüle énekel egy ágon,

Meleg nap, lágy szél, parti zöld fûzfák.

Itt van, többé nem rejtõzhet el,

Méltóságteli fej, szarvak, lefesteni is nehéz.


Seng-jen: A harmadik képen a gyakorló látja a bika farkát. Korábban a nyomok látványa hitet adott neki, hogy szorgalmasan gyakoroljon, és most hirtelen meglátja az állatot. Ezt úgy is leírják, mint a tiszta tudat arcának meglátását, vagy mint a pillanatnyi eltûnését az énközpontúságnak. Néha úgy írják le a képet, mint az ember belsõ természetének meglátását, de ez csak a megpillantása valaminek, csupán a farka a bikának.


Csögyam Trungpa: Megdöbbensz a bika látványától, és aztán, mivel már nincs többé semmilyen titok, elgondolkozol, vajon tényleg ott van-e, észre veszed ezt a lényeg nélküli minõséget. Mikor elkezded elfogadni a nem kettõsség észlelését, ellazulsz, mert többé nem kell védened az egó létét. Ekkor megengedheted, hogy nyitott és jótékony legyél. Meglátsz egy másik utat kivetítéseid kezelésére, és ez a boldogság önmagában, az elsõ szellemi szintje a bódhiszattva megvalósításnak.


Zsolt: Egyetlen éber pillanat, s feltûnik maga a bika. Rájövünk, micsoda zavargás folyik a tudatban. Bár még nem értjük teljességében a gondolatok és érzelmek kavalkádját, tudjuk, ezek nem valódiak, nem mi vagyunk azok. És ha már egyszer sikerült ezt észlelnünk, akkor újra neki kell futnunk.



4. Elkapom a bikát


Hatalmas erõfeszítéssel elkapom,

Akarata és ereje nagy, legyõzni nehéz.

Idõnként képes magas helyekre menni,

Felhõk fölé, vagy mély barlangba.


Seng-jen: A gyakorló elkapja a bikát és megpróbálja irányítani egy kötéllel az „elkapni a teljes bikát” címû negyedik képen. Meglátja saját buddha-természetét, de még mindig zaklatottságot tapasztal, amit a sóvárgás, a harag, a nem tetszés és a neheztelés okoz. A tudat megannyi módon hoz létre zaklatottságot válaszul arra, ami körül veszi. Látva belsõ természetét, a gyakorló vigyáz, hogy ne hozzon létre zaklatottságot és tudja, hogy a környezet nem valódi, állandó létezõ. Ettõl még zaklatottságot tapasztal és muszáj megfelelõ módszereket és nézeteket használnia, mint a meditáció és az okok és feltételek megértése, hogy kezelje a problémákat. A módszerei és nézetei a csannak teszik ki a bikát irányító kötelet.


Csögyam Trungpa: Meglátva a bikát egy pillanatra, azt találod, hogy a nagylelkûség és fegyelem nem elegendõ kivetítéseid kezelésére, mert nem haladtad meg teljesen még a haragot. Fel kell ismerned az ügyes eszközök pontosságát és az egyszerûségét annak, hogy a dolgokat akként lásd, amik, ahogyan kapcsolódnak a teljesen kifejlesztett együttérzéshez. A harag legyõzése nem történhet kettõsségben végzett gyakorláshoz - teljes elkötelezettség kell a bódhiszattva együttérzõ útja iránt, mely a türelem és erõfeszítés fejlesztése.


Zsolt: Sokszor fogva tudjuk tartani a bikát, fõleg nyugodt körülmények között, de alkalmanként magával ragad bennünket a hév, s csak utólag jövünk rá, hogy bizony felhõk fölött, vagy épp mély barlangban jártunk. Odafigyelve a kényes részekre, mindig urai lehetünk a bikának.



5. Megszelidítem a bikát


Ostor és kötél nem elhagyható,

Nehogy porba és szennybe menjen.

Megszelídítve tiszta és engedelmes lesz,

Láncok nélkül is követi az embert.


Seng-jen: Az ötödik képet egyszerûen „bika terelésnek” nevezik. Már mint bölcs, a gyakorló könnyedén vezeti a bikát a kötélnél fogva. Nagyjából a tizenegyedik és tizennegyedik szintjét érte el a mahájána bódhiszattvaságnak. Bár ritkán zaklatott, továbbra is szorgalmasan gyakorol és fogadalmakat tesz. A bikát terelõ és a bika irányvétele már tiszta.


Csögyam Trungpa: Miután már elkaptad, a bika megszelídítését a meditáció teljes körû éberségének pontosságával és a meghaladó tudás éles ostorával éred el. A bódhiszattva beteljesítette a meghaladó mûvészeteket (páramiták) - nem tartózkodva semmin sem.


Zsolt: Fenntartva az éberséget minden pillanatban, úgy irányítjuk tudatunkat, ahogyan épp szükséges. Tudjuk, mikor milyen módszerrel tegyük kezelhetõvé a különféle helyzeteket, ismerjük a gyakorlatok egész rendszerét. És ha a sok törõdés és nevelés eredményes, akkor a bika már magától is tisztában van feladatával.



6. Bikán lovagolva hazatérek


Megülve a bikát kényelmesen hazaindulok,

Fuvolám dala az est vörös felhõibe száll.

Egy ütem, egy dallam, korlátlan értelem,

Ismerve a hangot minek kéne beszélni?


Seng-jen: „Haza lovagolni a bikán” a hatodik kép, egy jól nevelt és engedelmes bikát mutat, mely ismerõs az úton. A bikát terelõ erõfeszítés nélkül ül a hátán, játszik fuvoláján. Ez az elsõ bhúmi helyzete, vagy a negyvenegyedik szintje a bódhiszattvaságnak. A gyakorlónak nincs többé szüksége tudatos erõfeszítésre, hogy folytassa gyakorlatát és fogadalmakat tegyen. A bika egyszerûen megy tovább az úton. A gyakorló cselekedetei megfelelõek minden helyzetben.


Csögyam Trungpa: Többé nincs kérdés a keresésrõl. A bika (tudat) végül engedelmeskedik a gazdának és kreatív cselekvés lesz. Ez az áttörés a megvilágosodás állapotába - a vadzsra-szerû szamádhija a tizenegyedik bhúminak. A mahámudra tapasztalatának kibomlásával a mandala fényessége és színe a zenévé válik, mely haza vezeti a bikát.


Zsolt: Egységben a bikával nincs szükség parancsokat adni. Éberségünk természetesen van jelen és sosem inog meg. Bármilyen tekervényes útról legyen is szó, a bika gondtalanul halad át rajta. Ha elég jól ülünk, végül teljesen eltûnik a bika mozgása is.



7. Bikát elfelejtve magam maradok


Bikán ülve elérem hegyi otthonomat,

Lám a bika eltûnt, az ember nyugalomban.

A nap magasról tûz, mégis álmodok,

Ostor és kötél a fûkunyhóban hagyva.


Seng-jen: A hetedik kép a „bika elfelejtése”. A bika eltûnt. Csak a gyakorló marad. Ez a pont az elsõ és a nyolcadik bhúmi szintje között van, és a bódhiszattva ösvény negyvenegyedik és negyvenhetedik fokozata között. A gyakorló nem tesz erõfeszítést. A kezdõ gyakorlás olyan, mint árral szemben úszni. Nagy erõfeszítés kell hozzá. Késõbb az úszó egy a vízzel. Vajon van még úszás?


Csögyam Trungpa: Még az a boldogság és szín is lényegtelenné válik. A jelképek és energiák mahámudra mandalája beolvad a mahá atiba a tapasztalat eszméjének teljes hiányán keresztül. Nincs többé bika. Az õrült bölcsesség egyre inkább nyilvánvalóvá válik és teljesen elhagyod a szándékot a manipulálásra.


Zsolt: A gondolatok és az érzelmek teljesen eltûnnek, nincs már mit kordában tartani. Ami marad, az az éntudat, önnön létezésem érzete. Semmi több, csupán vagyok. Éberségem teljes, de még mindig maradt valami, ami álomszerû, mégpedig az, hogy ez az én éberségem. Ráébredve erre minden akadály eltûnik.



8. Ember és bika is elfelejtve


Ostor, kötél, ember, bika mind üres,

Tágas kék eget üzenet nehezen érne el.

Kályha tüzes tetején nem marad hó,

Ide érve az õsökhöz csatlakozhatok.


Seng-jen: A bika és a bika terelõje is eltûnt a nyolcadik képen. Csak egy kör, a kép kerete marad. A hetedik kép elveszi a bikát, ami a világot jelképezi, a tárgyat. Végül, az alany is eltûnik a nyolcadik képen. Semmi sem marad. Nincs cél és nincs gyakorló.


Csögyam Trungpa: Ez a törekvés és nem-törekvés együttes hiánya. Ez az eredendõ Buddha lényeg meztelen képe. Ez a belépés a dharmakájába a nem-figyelés tökéletessége - nincs többé semmilyen feltétel és meghaladtad a mahá ati megértését, mint az utolsó fokozatot.


Zsolt: Az üresség tökéletes szemléletét semmi sem szennyezi be. Ez az igazi lemondás, ahol kettõsség és egység teljesen megszûnik. A három idõ összes buddhája csak erre ébredt rá. Azonban ezen is tovább kell lépni, ami a természetes kibomlása a bódhicsittának, s ami kezdetben cél volt, valóságosan jelenik meg.



9. Visszatérés a forráshoz


Visszatérni a forráshoz eleve hasztalan,

Jobb lett volna vaknak és süketnek lenni.

Kunyhóban ülve nem látok semmit odakint,

A folyó magától folyik, a virág magától piros.


Seng-jen: A kilencedik kép, „visszatérés az eredethez”, egy hegyet és egy folyót mutat. A kezdõ gyakorló helyeket és folyókat lát, de nem ismeri fel õket olyannak. A jártas gyakorló a hegyeket hegyeknek látja, a folyókat folyóknak. Visszatért a világba. Minden létezik, kivéve a ragaszkodása. Nincs többé gyakorlás vagy nem gyakorlás, bölcsesség vagy zaklatottság. Minden teljes, minden egy buddha, és a környezet egy buddha-föld.


Csögyam Trungpa: Minthogy már így is olyan nagy tér és nyitottság van, és a félelem teljes hiánya, a bölcsességek játéka természetes folyamat. Az energia forrása, melyet nem kell keresni, itt van. Ez olyan, hogy gazdag vagy, nem pedig valami mástól gazdaggá tett. Mivel létezik alapvetõ melegség és alapvetõ tér is, az együttérzés buddha tevékenysége élõ és ezért minden kommunikáció kreatív. Ez a forrás abban az értelemben, hogy kimeríthetetlen kincsestára a buddha cselekvésnek. Ezért ez a szambhógakája.


Zsolt: Az ürességnek kettõ, de nem különálló oldala van, a végsõ és a hétköznapi. A tudat egyszerre nem ragaszkodó és éber, tér és fény jellegû. Egység és sokaság nem akadályozza egymást egy pillanatra sem, mi több, kölcsönösen áthatóak. Nincs elfogadás, de nincs elutasítás sem. Minden természete szerint változik. Hogy lehetne ez gond?



10. Tárt karokkal a piacra érek


Csupasz mellkassal, mezítláb piacra érek,

Koszos-poros ruhában szélesen vigyorgok.

Szellemek és varázserõ használata nélkül,

Kiszáradt fák azonnal virágba borulnak.


Seng-jen: Hagyományosan egy koldust és egy koszlott ruhájú, nagy hasú szerzetest látunk a tizedik képen. A koldus jelképezi a szenvedést, a szerzetes egy gyakorló, aki befejezte gyakrolását. Elhagyta a hegyek elszigeteltségét és visszatért a világba segíteni minden lénynek. Nincsen zaklatottsága, de mivel mások szenvednek, természetesen segítséget nyújt az úton minden szükségben levõ lénynek.


Mindegyik képrõl beszéltem, de van még egy fontos hozzáfûznivaló. Az emberek néha önzõ nézõpontot vesznek fel ezen képek kapcsán, mert azt sugallják, hogy elõbb gyakorlunk, ameddig elérjük a buddhaságot, s csak utána kezdünk segíteni az érzõ lényeknek. Nem ez a buddhizmus, vagy a csan módszere. Amint a Buddha tanításai használnak az életedben, el kell kezdened segíteni az érzõ lényeken. Még a bika terelésének legelsõ képénél is segítened kell más lényeken. Ne egyszerûen csak várj a buddhaságra.


Csögyam Trungpa: A nirmánakája a teljesen felébredett állapota a világban való létnek. Cselekedete olyan, mint a hold tükrözõdése száz tál vízben. A hold nem akar tükrözõdni, de ez a természete. Ez az állapot a földdel dolgozik teljes egyszerûséggel, meghaladva követi bárki példáját. Ez a „teljes bukás” vagy „vén róka” állapota. Elpusztítasz bármit amit el kell pusztítani, legyõzöl bármit amit le kell gyõzni, és törõdsz bármivel amihez a törõdésed kell.


Zsolt: Hegyekbõl a piacra, buddha-földrõl a világba, mozgásnak tûnik, mégsem megy senki sehova. Ember emberrel, buddha buddhával találkozik. A hétköznapi út az egyedüli, s haladásról beszélve, látszólagossága itt nyer értelmet. A mester találkozik a tanítvánnyal, s a tanítvány keresésre indul.



Osho: ELÕADÁSOK A ZEN TÍZ BIKÁJÁRÓL:
http://--- kattints ide, és olvashatod ---


Források
http://--- kattints ide, és olvashatod ---

Kuoan Shiyuan verséhez felhasznált szövegek:
http://--- kattints ide, és olvashatod ---
http://--- kattints ide, és olvashatod ---
http://--- kattints ide, és olvashatod ---
http://--- kattints ide, és olvashatod ---



Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
A Világmindenségben jelenleg uralkodó viszonyoknak köszönhetõen Neked most az alábbi bölcsesség jutott:

Gondolatok, írások

Fórum
Hanság

Írta: Nerion
szept 03 : 11:52

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:28

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis
Szuper :)
Írta: Nerion
jún 29 : 20:42

Válasz: Pilis
Wao! Szép kör :) Én holnap meg
Írta: Jocó
jún 29 : 14:25

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
jún 24 : 20:02

Válasz: Zenebutik

Írta: Nerion
jún 20 : 21:38



Tagok kedvencei

Üdvözöllek vendég
Felhasználónév:

Jelszó:


Emlékezz rám

[ ]
[ ]

Holdfázis

Nappal és szürkület

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület


|