?
A nap képe
te-edu.info


Tartalom Menü :
Tartalom linkek
Összes kategória
Összes szerzõ
archív részben
Legújabb tartalom megtekintése

Kategóriák
Fotók a Föld legszebb helyeiről (34)
A természet csodái (19)
Hazajáró (22)
-- Túra videóink egy helyen (0)
ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek (16)
Fûben, fában orvosság (34)
Filmajánló (155)
Szerelmes földrajz (10)
Végig az Országos Kéktúrán (9)
Fõ tartalom (4)
Hangfelvételek (32)
Könyvek innen-onnan (17)
Túrabeszámoló (14)
Írások túrázásról, természetjárásról (14)
Írások az élet minden területéről (45)
Élõvilágunk (46)
Ismeretterjesztõ filmek (117)
Főtér (9)

Legújabb tartalmak
10 óra hegyek
10 óra dzsungel
A Direkt Út
A félelem fegyelme
Tudod-e, ki hogyan hal meg?

Újdonságok

Kisfilmek túráinkból
Fõ tartalom
Videó felvételek

Magyar Adorján - A Csodaszarvas
- 2008 ápr 20 vasárnap
szerzõ: Magyar Adorján
kategória: Fõ tartalom > Írások az élet minden területéről
Hozzászólás: 0
Szerzõnek odaitélt pontok: 10/100
nincs értékelés -

Magyar Adorján
A Csodaszarvas


Õsnyelvünkben a szarvasnak különbözõ nevei voltak, például az ág szavunkból képezett ágos, ágas, ágis, ákos. Népünk a ruhaakasztó fogast is nevezi ágas–nak. Régen lecsonkított ágú fiatal fenyõfából, de szarvasagancsból is készült úgy fogas mint lámpacsillár, azaz „gyertyaágas” is. A szarvasagancsból való csillárokon a gyertyák mindig az egyes ágak hegyén voltak. Régi kastélyokban, múzeumokban akárhányat is láthatunk még. Csuda vagy csoda szavunk eredeti értelme fényesség volt és ez magyarázza meg Csodaszarvasunk e nevét is, azért mert õseink a Csodaszarvas agancsa hegyeire fényes Csillagokat képzeltek, amelyek esténként kigyulladnak, reggelenként elalusznak. Amint ez dunántúli népi Csodaszarvas énekeinkben máig is fönnmaradott. (Lássad: Sebestyén Gyula: „Regös Énekek.” Budapest, 1902.):

Csodafia szarvasnak ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán ezer égõ gyertya,
Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak.


Ki nem veszi észre itten a fiatal fenyõfából avagy szarvasagancsból készülõ csillárban a karácsonyfávali összefüggést? A regösök, akik között egy szarvasálarcos agancsai hegyein égõ gyertyákat viselt, ma is karácsony és újév éjszakáján járnak a magyar falvakban. Újév és karácsony, vagyis a téli napforduló ünnepe, õseinknél a Napisten újjászületése ünnepe, a régi naptárak szerint még egy napra esett.

Míg a közönséges gyertyaágasokon a gyertyákat természetesen gyújtani és oltani kellett, de regösénekeink szerint a Csodaszarvas ezer ága-bogán a gyertyák, azaz a Csillagok: „gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak”, miként az Égen. Vagyis, hogy tehát itt az égi Csillagok gyönyörû, költõi jelképezésérõl van szó, azonnal megértjük, ha tudjuk, hogy népi regösénekeink szerint a Csodaszarvas az Ég felhõi közül tûnik elõ és ezután az égi folyóvíz melletti halastóban (a Tejút és a Vízöntõ csillagképe.) az ott sarjadozó gyönge sásocskákon legelészik. Sebestyén Gyula is megemlíti, hogy keleti és északi rokonnépeink az égi Csodaszarvast szintén ismerik, valamint, hogy a mongoloknál, bizonyos szertartásoknál, olyan szarvasálarc is szerepel amelynek szarvai hegyein stilizált lángocskák ábrázolvák. Továbbá, hogy a bolgár kolindaénekekben a Csodaszarvas agancsa hegyein csillagok vannak. (Lásd: Berze Nagy János az „Ethnographia” folyóirat 1927. Évfolyamában megjelent cikkét.) A karácsonyi ajándékok eredetére meg az mutat rá, hogy a mi Csodaszarvasunk ágabogán édességek, dió, mogyoró stb. is szokott lenni, a gyermekek számára. Viszont az, hogy énekek szerint, a szarvas szõrén is Csillagok vannak, ezt az fejti meg, hogy a közönséges szarvasok kétoldalán is néha még vannak fehér foltok, bár ezek az idõsebb állatoknál mindinkább eltûnnek, de a fiataloknál mindig megvannak. Ellenben például a dámszarvasnál és az indiai axis-szarvasnál mindig megmaradnak. Elképzelhetjük pedig, hogy õsidõkben voltak olyan szarvasfélék is, amelyeknek, miként ma a lovaknak, homlokán és szügyén is egy-egy nagyobb fehér folt volt, amelyek által azután a Hajnalcsillag és a Hold jelképeztettek. Mármost, ha a ragyogó, fénylõ, gyönyörû Csodaszarvas, amelynek az énekek szerint szarvain és szõrén ezernyi Csillag, szarvai között a pirosan fölkelõ Nap, szügyén a Hold, homlokán a Hajnalcsillag ragyognak, úgy mi mást jelképezhet mindez, mint magát az Eget? Miért van pedig, hogy mindez ily világosan csak a magyar nép hagyományaiból tûnik ki? Holott másutt már csak többé-kevésbé értelmetlen töredékeket találunk. Vegyük csak példaképpen a Hubertus-mondát: Ebben a szarvas agancsai között már nem a fölkelõ Nap, hanem fényes feszület van. Megemlíthetem itt, hogy avar törzseinknél, akik tûztisztelõk voltak, a Csodaszarvas szarvai között is napkorong szerepelt, de amelybe egyenlõszárú kereszt volt föltüntetve, azért mert az avaroknál a Nap a Tûzisten jelképe is lévén, náluk a körbefoglalt keresztalak egyúttal a Napban rejlõ tüzet is jelentette. Ezen egyenlõszárú kereszt pedig náluk még az elsõ, õsi tûzgyújtó szerszámot: a két egymáshoz dörzsölt fadarabot is jelképezte.

Ismételem: Miért van az, hogy eddig nem voltunk soha képesek csodaszarvasregénk igazi értékét, szépségét fölfogni? Csakis azért mert: Elõször is, népi hagyományainkkal nem törõdtünk mindaddig, amíg olyan néprajz-tudósok mint Sebestyén, gyûjteni nem kezdték, de másodszor azért is mert ezután sem igen foglalkoztunk velük. Sõt még ezután is mindig a magyar hagyományok eredetiségében kételkedtünk, mindent ami a miénk idegenbõl átvettnek képzeltük, az „ázsiai, sátoros nomádság” tévtana miatt kénytelenek voltunk minden olyan mûveltségi elemet amely nálunk és valamely európai népnél is hasonló, onnan általunk átvettnek tartani, ha az ott bármilyen csenevész és értelmetlen maradvány is és ha nálunk bármily fejlett és szép is. Mert hiszen kétségtelen, hogy ázsiai nomádok nem hozhatnak magukkal onnan európai mûveltségi elemeket, amelyeket aztán európai népeknek kellett volna tõlük átvenniök!

Említettem, hogy a szarvas egyik õsnyelvünkbeli neve ágas, ákos, ágos volt és hogy Csodaszarvas tulajdonképpen ragyogó szarvast jelentett. Nos, a magyarban az ág (fa ága) szó, amely a szarvas agancsa ágaira is vonatkoztatható, azonos hangalakú az Ég (mennyég) szavunkkal, de azonos az ég, égni igénkkel is, amely hiszen tûzre is vonatkozik, a tûz pedig fényes is. Minden nép mythologiája szerint az Ég a tûz eredethelye, ahonnan aztán azt istenség (például Prometeusz) hozza le. És nem meglepetve kell-e észrevegyük hogy a latin ignum, szláv ogany = tûz, és hogy az indiai, de a velünk rokon dravida népektõl származó mythologiában is a tûz istensége neve Ágni, amely név tehát szintén ég igénkbõl kelletett származzon. De hát ki gondolhatott avagy mert volna ilyesmire gondolni ha mi „mûveletlen, sátoros nomádok” voltunk?! Tudjuk, hogy az Ég istensége nálunk Úr néven is neveztetik, nem csodálatos-e tehát, hogy a latinban, olaszban urere, ardere = égni, míg a görögben, latinban Uranosz meg Urania az Ég megszemélyesítései! Mind, mind ez csak csupa véletlenség-e? Hiszen a törökben is aga = úr, ami egyrészt a tûz istensége Ágni és a magyar ég, égni szavakat juttatja eszünkbe, de eszünkbe kell juttassa a Csodaszarvas e neve fényes szarvas értelmét is.

Hiszen csoda, csuda és süt szavaink is egymással hangtanilag azonosak, ez utóbbi pedig úgy fényességet mint égetést is jelent. És ismét meglepõ egyezésként: görögül aga = csodálatos, csodás, age = csodálás, csodálat, megbámulás, agetosz = fenséges, csodás,csodálatos, agla = fényesség, ragyogás, a latinban meg augustus = fenséges, fenkölt, tiszteletre amely szavak ismét a mi ág és ágos, ákos szavainkat kell eszünkbe juttassák, amelyekrõl láttuk, hogy a Csodaszarvasra is vonatkoznak, aminthogy népi énekünkben a Csodaszarvas ezer ágabogán ma is Csillagok, közöttük a Nap ragyog. Elképzelhetõ-e ennyi egyezés valótlan alapon, véletlenségbõl? Holott ha ázsiai nomádságunk elméletét európai árjaelõtti õsnép voltunk elméletével cseréljük föl, akkor minden egyszerû és önmagától értetõdõleg tûnik föl elõttünk.

Ne feledjük azonban azt sem, hogy Brehm is szól róla („Tierleben.”) valamint mindenki aki valaha élõ, agancsos hímszarvast látott, láthatta annak fenséges, lebilincselõ megjelenését, magatartását is. Brehm szavaival: stattlich, edel; edle, stolze Haltung, anstandvoll. Hát még milyenek lehettek az Õskor, ma kihalt, de még a Középkorban is élt óriás-szarvasai!?[1] És milyen gyönyörû és fenséges a kép amelyet szemeink elé képzelhetünk, ha egy ilyen óriástermetû õs-szarvas hatalmas agancsai közé odaképzeljük a pirosan ragyogva fölkelõ, sugárzó Napot, homlokára a Hajnalcsillagot, (Venus), szügyére az ezüstös Holdat, teste kétoldalára és agancsa hegyeire a hol fölragyogó, hol elalvó Csillagok sokaságát! S ha a e fenséges jelenség tehát egyúttal az Ég, tehát a Mindenség jelképe is, akkor azonnal érteni fogjuk azt is, hogy miután õseink fölfogása szerint az Ég és Égisten egymással azonosak, aminthogy még ma is szoktuk mondani, hogy „Az Ég” és ezalatt „Az Isten”-t értünk, akkor: a Csodaszarvas õseinknél tehát az Ég Istene, a Mindenség Istene szimbóluma, jelképe is volt, akit hiszen valóban, ábrázolni nem is, csak jelképezni lehet, de akit õseink mindenben vezetõjüknek is tartottak.

Más cikkeimben kifejtettem, hogy regebeli õsapánk Magyar, vagy Magor (Valamint Hunor, vagy Hadúr, a kunok, hunok szintén regebeli õsapja): tulajdonképpen a Napisten, vagyis õseink fölfogása szerint a magyarság de egyúttal az emberiség õsapja is volt, akit „Magyarok Istene”-nek is neveztek, a Csodaszarvas által vezettetve, a Csallóköz szigetén Selyemhajú Tündér Ilonára talál, vagyis a Föld és a lég Istennõjére (azaz költõi megszemélyesítésére), akivel a magyarság õseit nemzi. A máig fönnmaradt népi regéink szerint Tündér Ilona, násza után a Magyar Ilona nevet veszi föl. (Lássad: Ipolyi Arnold és Kandra Kabos: „Magyar Mythologia.”). És íme: A görög mythologia szerint is Heraklesz, aki hiszen szintén Napisten és a Napban rejlõ erõny (energia) megszemélyesítése, a kerinai aranyagancsú, ezüstpatájú Csodaszarvast ûzi és így eljut a hyperboreusok országába, vagyis az északi (Balkán) hegységeken túli Isztrosz (a Duna) országába, vagyis Magyarország területére, ahol Artemisszal, más rege szerint egy Echidna nevû nõvel, a szkíták õseit nemzi. Ki nem veszi tehát észre itt a mi eredetregénk elcsenevészedett maradványát? De amihez természetesen az „ázsiai nomádság” tévtanát elõbb el kell vetnünk. Avagy az Ázsiából jött magyarok eredetmondájukat a görög mythologiából szedték-e? És ez maradott volna fönn mindmáig a nép ajkán a csallóközi magyar nép mondáiban, a dunántúli regösök karácsonyi (azaz a téli napfordulati) csodaszarvas-énekeiben napjainkig is!? Pedig az ázsiázó elmélet kedvéért még az ilyen ethnographiai képtelenségeket is kénytelenek voltunk vagy elfogadni vagy elhallgatni. E népi hagyományainkból, valamint a különbözõ szomszédaink által tõlünk átvett töredékekbõl még ma is rekonstruálható egykori nagyszerû és fenséges szimbolikájú eredetregénk. És véletlenség-e vajon még az is, hogy az Egei Tenger görögelõtti õslakóinál valamint Elõ-Ázsiában is Heraklesz széltére neveztetett Makar és Magar néven is? (Lássad: Movers: „Die Phönicier.” És Fáy Elek: „A magyarok õshona.”)

Végül: Ha Csodaszarvasunk az Ég jelképe, akkor azt fekete vagy sötétkék alapszínûnek kell képzelnünk. A világûr, vagyis a Mindenség valóban fekete s benne az égitestek ragyognak. Igen lehetséges, hogy az õskori szarvasok között volt fekete színû is, amelynek testén, homlokán és szügyén fehér foltok voltak. A tisztán fekete szõrzet és haj pedig néha kékes fényû is.

Az egytagú szavak megfordíthatása õsnyelvünk egyik törvénye volt. Tûz szavunk megfordítva süt és csuda szavunkat is adja. Ezekkel tökéletesen azonos az árja nyelvek sud, süd dél szava. Viszont dél szavunkkal teljesen azonos a görög délosz fényes, amiértis a görögök Apollon Napistenüket és Artemisz Hold Istennõjüket még Deliosz és Delia néven is nevezték.




[1] A Nemzeti Muzeumban ma is látható egy ilyen hatalmas, kárpátmedencei õsszarvas csontváza. Agancsai valóban szinte az égig érnek... (Tomory Zs.)


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
A Világmindenségben jelenleg uralkodó viszonyoknak köszönhetõen Neked most az alábbi bölcsesség jutott:

Gondolatok, írások

Fórum
Hanság

Írta: Nerion
szept 03 : 11:52

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:28

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis
Szuper :)
Írta: Nerion
jún 29 : 20:42

Válasz: Pilis
Wao! Szép kör :) Én holnap meg
Írta: Jocó
jún 29 : 14:25

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
jún 24 : 20:02

Válasz: Zenebutik

Írta: Nerion
jún 20 : 21:38



Tagok kedvencei

Üdvözöllek vendég
Felhasználónév:

Jelszó:


Emlékezz rám

[ ]
[ ]

Holdfázis

Nappal és szürkület

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület


|