?
A nap képe
te-edu.info


Tartalom Menü :
Tartalom linkek
Összes kategória
Összes szerzõ
archív részben
Legújabb tartalom megtekintése

Kategóriák
Fotók a Föld legszebb helyeiről (34)
A természet csodái (19)
Hazajáró (22)
-- Túra videóink egy helyen (0)
ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek (15)
Fûben, fában orvosság (34)
Filmajánló (155)
Szerelmes földrajz (10)
Végig az Országos Kéktúrán (9)
Fõ tartalom (4)
Hangfelvételek (32)
Könyvek innen-onnan (17)
Túrabeszámoló (14)
Írások túrázásról, természetjárásról (14)
Írások az élet minden területéről (45)
Élõvilágunk (44)
Ismeretterjesztõ filmek (117)
Főtér (9)

Legújabb tartalmak
A félelem fegyelme
Tudod-e, ki hogyan hal meg?
Illúzió-e a világ?
Miért nem vagyok még megvilágosodva?
Az árpád-kori fénytemplom - Velemér

Újdonságok

Kisfilmek túráinkból
Fõ tartalom
Videó felvételek

ÕSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFF
- 2008 ápr 25 péntek
szerzõ: Kiszely István
kategória: Fõ tartalom > Írások az élet minden területéről
Hozzászólás: 0
Szerzõnek odaitélt pontok: 10/100
nincs értékelés -

ÕSEINK "SZENT" ÁLLATAI: A TURUL ÉS A GRIFF



A turul
A turul kétszer játszik szerepet õseink hiedelemvilágban.
1. "Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében - olvassuk Anonymusnál - Ügyek… nagyon sok idõ múltán Magóg király nemzetségébõl vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevû lányát. Ettõl fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levõ anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette õt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhébõl forrás fakad, és ágyékából dicsõ királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.". A Budai Képes Krónika szövegében a középsõ rész így hangzik: "Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettõl teherbe esett, méhébõl sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicsõ királyok származtak". Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségbõl származott. Az álomban érkezõ turul a közvetlen õs, csak ennek az apaságnak az érvényét erõsítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi õsre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. A belsõ-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli. Egy tipikus dinasztikus eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendõ utódokat már elõre magasztalja, és fényes jövõ jósoljon egy még nem létezõ dinasztiának.
2. A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni õket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék õt, míg el nem tûnik a szemük elõl. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvõ tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülõ turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltûnt a szemük elõl, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét elõtûnt, újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltûnt szemük elõl, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna valóban addig vonultak Európában nyugat felé, amíg a kerecsensólyom - a turul - fészkel. A múlt, a történelem igazolta, hogy a Turul-mítosz eltûnése - az Árpád-ház kihalása - indította meg a magyar önállóság megszûnését.
A madarak szerepe õseink hiedelemvilágában
A hun, a belsõ-ázsiai török és a magyar népmûvészetben fontos szerepet játszanak a madarak. Ezek közül legismertebb a kerecsensólyom (Falco cherrug) - a kutatók egy része e madarat határozta "turulnak" -, az altaji havasi sólyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szakállas keselyû (Gypaetus barbarus) és a fakó keselyû (Gyps fulvus). Maga a "turul" szó török eredetû (togrul, turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkezõ, kedvenc ragadozó madár"). Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta szõnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.elõtti 1200-ból származó mezopotámiai kõdoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon. Ott találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyûrûkön és a magyar királyok elsõ címerszerûen ábrázolt szimbóluma is a turul volt. A magyar nyelvben három szó van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" és a "turul". A középsõ a Zsombor férfinévben él tovább. Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú idõre feledésbe ment, illetve el kellett felejtenünk. Csak a XIX. században került ismét elõ õstörténetünk e fontos jelképe.



Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerûvé teszi, ezért válhatott az egykori hús-vér, létezõ madárból szimbólum. A turul volt az eszményi, a hibátlan, a gyõzhetetlen, vagyis az isteni. Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár. Így szállt vissza közénk, és lett kerecsen-, vagy talán altaji havasi sólyom, egy olyan madár, amelyik létezik, mert sólyom, de nem létezik, mert füles sólyom nincs (Dúcz László).
Õsi magyar népmesénk hõse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert magasba emelõ turulmadár alakja is elõfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón látható madár, amint karmai között egy nõalakot ment ki a rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a madár a hõs társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hõst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az õt megilletõ trónt. Népmûvészetünkben is ott van a turul, egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok õsi, feledésbe merült hitvilágának máig fennmaradt fõszereplõje.




A griff
A griff biológiailag két állatból van összetéve: egy ragadozó madárból és az oroszlánból. E nagy "madár", illetve mitikus lény biológiai õse az ázsiai sztyepvidéken élõ 13 sasfajtából, 9 keselyûfajtából és 9 sólyomfajtából, valamint az ázsiai oroszlán (Panthera leon persica), a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) és az afganisztáni tigris (Panthera tigris virgata) létezõ alakjából alakult ki. A griffekrõl Európa a Kr.elõtti V. században Hérodotosztól szerzett tudomást, feltehetõ, hogy Hérodotosz Ariszteásztól vette ismereteit. Ezen híradások szerint "a griffek a belsõ-ázsiai szkíták földjén (?) túl esõ hegyekben õrizték az aranyat". A késõbbiekben Ktésziász, Aiszkülosz és Aelian is írnak a kínai krónikák "szárnyas tigriseirõl". Ott találjuk a "szárnyas tigris" ábrázolását az altaji szkíta leleteken, a hunok, a szkíták és az avarok fémjein és textiljein, a magyar királyi jogaron, a koronázási palást szélén, az Árpád-kori magyar pénzeken. A török és perzsa emberek a griffet - a szimurgot - és a többi "összetett állatot" sohasem tartották valódi lényeknek, mert tudták, hogy ezek a fejedelmek és a királyok jelképei, jelvényei. Valamilyen tévedés folytán Kézai Simon is krónikájában a griffek lakhelyét a "szkíták földjére" teszi.

A középkori irodalomban a griff "szörnyként" jelenik meg, ugyanakkor a belsõ-ázsiai állattartó népek griffje jóságos, bölcs és segítõkész. Az ordoszi bronzok és más hsziungu ábrázolásokon gyakori a szarvasra lecsapó griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón. László Gyula írja, hogy "szinte úgy hat Nagyszentmiklós, mintha a Kínától a Kárpát-medencéig terjedõ eurázsiai mûveltség és mûvészet idõtlen jelképe lenne". Kézai Simon így ír a griffrõl: "Ama pusztaság hegyeiben (Szittyaország) kristály található, és a griffek fészkelnek ott és ott költik ki fiókáikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak". Megjelenik a griff a magyar népmûvészetben. Az egyik változatban fokozatosan követhetõ a ragadozó madár ábrázolásától a füles madáron, a griffen, az oroszlángriffen keresztül az oroszlánig. A másik változatban fõisten ábrázolásaként, fejedelmi nemzethõsként és táltosként ábrázolják. A Fehérlófia mesetípus 58 magyar változata közül 17-ben megjelenik a griff, a "nagymadár", amely oltalmazza a hõst. Ez a madár igen nagy, hegytetõn vagy óriás fa tetején fészkel, a sárkány ellensége, akitõl a hõs a griff fiókáit megvédi és ezért elnyeri a griff háláját. A griffmadár a magyar mondavilágban egy nagy, csodás oltalmazó lény, amely alakja a mesékben és fejedelmi mondákban távoli eredetet mutat. A belsõ-ázsiai török népek meséiben és mondáiban a szimurg, smaragd anka vagy zülülõ madár néven szerepel.
- A griff szerepe a belsõ-ázsiai népeknél igen sokrétû. Horváth Izabella ezt öt pontban határozta meg.
1. A fõisten ábrázolása és szerepköre. A török népek körében az állat alakú szellemeknek különbözõ rangjuk volt, és ezek között a ragadozó madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jellegû ábrázolás, amely közel kétezerötszáz éven át követhetõ a pusztai népek mûvészetében, azt jelenti, hogy a hit, amely a mûvészeti alkotások mögött rejlik, igen mélyen gyökerezett a népben és a társadalom szerves része volt.
2. A fejedelmi nemzethõs ábrázolása és szerepköre, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff éppúgy elõfordul Attila hunjainál, mint a griffes-indás avaroknál, a török népeknél és az ujgur kánoknál, ezért e népekkel való kapcsolat erõs köteléke a fejedelmeknek.
3. Szakrális fejedelem ábrázolása és szerepköre. Ha a fejedelem fõ szerepét a sztyepi mûvész ábrázolni akarta, a négylábú griff, - az égi madár és a földi hatalom oroszlánformájának összeforrása - képét alkalmazta.
4. A táltos ábrázolása s szerepköre, ugyanis a táltos szelleme õseink mitológiája szerint állatalakot is tudott ölteni, de csak annak az állatnak az alakját, amelyik a táltos nemzetségének az állatõse volt. A négylábú griff, amelyik lóra vagy egy másik griffre támad nem akármelyik, hanem a fejedelmi nemzetségbõl származó táltos állat alakú szellemét ábrázolja.
5. A szakrális fejedelem mint táltos ábrázolása és szerepköre. A magyar Árpád-házi pénzeken található emberfejû griffek párhuzamait a keleti puszták népeinek hagyatékaiban is megtaláljuk. A szakrális fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy népe oltalmazója legyen, hanem, mint az õsei és az Isten földi alakja, az ég és a föld közötti közvetítõ is volt. Ez annyit jelent, hogy valamilyen formában táltos szerepe is volt és ezt a griff alakjával fejezték ki.



A daru
A daru a magyarság õsi vándormadara, amely kapcsolatban állt õsi hitvilágunkkal. A darunak Közép- és Belsõ-Ázsiában két válfaja ismert, a közönséges vagy szürke daru (Grus grus) és a pártás daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is találunk Belsõ-Ázsia énekmondóinak és gyógyító embereinek a háza elõtt. Egymagában, egyik lábában követ tartva az éberség jelképe. Ott találjuk a Tiszaeszlár-Bashalomban talált X. századi ezüst karperecen ötosztatú tulipánt õrizve. A koronázási palást szegélyén pártás daruk vannak egy központi ötosztatú tulipán két oldalán, a korongok közti mezõben. Ilyen formában találjuk IV. Béla XIII. századi címerében. Párosával, õrmadárként, hosszú nyakú formában ott látjuk a XIII. és XIV. századi magyar pénzeken, Károly Róbert dénárján egy életfa két oldalán, bár rövidített lábakkal.




Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
A Világmindenségben jelenleg uralkodó viszonyoknak köszönhetõen Neked most az alábbi bölcsesség jutott:

Gondolatok, írások

Fórum
Hanság

Írta: Nerion
szept 03 : 11:52

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:28

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis
Szuper :)
Írta: Nerion
jún 29 : 20:42

Válasz: Pilis
Wao! Szép kör :) Én holnap meg
Írta: Jocó
jún 29 : 14:25

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
jún 24 : 20:02

Válasz: Zenebutik

Írta: Nerion
jún 20 : 21:38



Tagok kedvencei

Üdvözöllek vendég
Felhasználónév:

Jelszó:


Emlékezz rám

[ ]
[ ]

Holdfázis

Nappal és szürkület

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület


|