?
A nap képe
te-edu.info


Tartalom Menü :
Tartalom linkek
Összes kategória
Összes szerzõ
archív részben
Legújabb tartalom megtekintése

Kategóriák
Fotók a Föld legszebb helyeiről (34)
A természet csodái (19)
Hazajáró (22)
-- Túra videóink egy helyen (0)
ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek (16)
Fûben, fában orvosság (34)
Filmajánló (155)
Szerelmes földrajz (10)
Végig az Országos Kéktúrán (9)
Fõ tartalom (4)
Hangfelvételek (32)
Könyvek innen-onnan (17)
Túrabeszámoló (14)
Írások túrázásról, természetjárásról (14)
Írások az élet minden területéről (45)
Élõvilágunk (46)
Ismeretterjesztõ filmek (117)
Főtér (9)

Legújabb tartalmak
10 óra hegyek
10 óra dzsungel
A Direkt Út
A félelem fegyelme
Tudod-e, ki hogyan hal meg?

Újdonságok

Kisfilmek túráinkból
Fõ tartalom
Videó felvételek

A kerecsensólyom, mint faj
- 2008 ápr 25 péntek
szerzõ: Jocó
kategória: Fõ tartalom > Írások az élet minden területéről
Hozzászólás: 0

http://--- kattints ide, és olvashatod ---

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestû sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Régebben több alfajra osztották fel a fajt, mára a tudomány két alfajt ismer el:
• a Falco cherrug cherrug Európában, Nyugat-Oroszországban a Jenyiszej folyótól és az Altaj-hegységtõl keletre Kínáig és Észak-Mongóliáig honos;
• a Falco cherrug milvipes Közép-Ázsia déli részein fordul elõ.


Barna színû, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tûnõ ragadozó madár, 45-55 cm testhosszal és 105-130 cm szárnyfesztávolsággal. A hímek súlya 730-990g, a tojóké 970-1300g között változik. A tojók nagyobbak a hímeknél, de ez a különbség nem annyira kifejezett, mint például a vándorsólyomnál. Az öreg madarak háta sárgásbarna, fejük általában világos, néha egészen fehéres színû. Barkójuk keskeny, határozatlan. Az öregek jellemzõje a világos, sokszor fehér mell, amely a has felé sûrûsödõ, csepp alakú pettyekkel mintázott. Lábuk és viaszhártyájuk sárga. Összességében világosabbak, mint a fiatal madarak.

A frissen kirepült fiatal madarak alapszíne szintén barna, azonban mellükön és hasukon a csepp alakú foltok sûrûbbek és hosszanti csíkokká állnak össze, barkójuk kifejezettebb és fejük is sötétebb. Viaszhártyájuk és lábuk kékes színû, és csak kétéves korukban kezd sárgára színezõdni. Összességében sötétebb színezetûek az öreg madaraknál.

A kerecsensólyom röpképe hasonlít a hazánkban elõforduló másik nagytestû sólyomfaj, a vándorsólyom röpképére, azonban a kerecsen szárnya kevésbé hegyes, és az alsó szárnyfedõk sötétebbek, mint az evezõtollak, azoktól jól láthatóan elkülönülnek, ellentétben a vándorsólyommal, amely szárnyfedõi az evezõkkel nagyjából megegyezõ árnyalatúak.

Elsõsorban a ligetes erdõkkel, fasorokkal, ürgés legelõkkel tarkított élõhelyeket kedveli. Középhegységeinkben elõszeretettel fészkelt sziklákon, azok üregeiben, vagy füves párkányokon, gyakran holló által épített fészekben. Hazánkban, hegyvidéken napjainkban már nem fészkel. Általában a jó kitekintést és biztonságos beszállást kínáló költõhelyeket részesíti elõnyben. Sík területen kedveli az egyedül álló fákon lévõ, elhagyott parlagi sas- vagy rétisas fészkeket, de rendszeresen költ egerészölyv-, héja- vagy varjúfészekben is. Az 1980-es évek elejétõl napjainkig a holló állománya jelentõs mértékben növekedett, és megtelepedett a síkvidéken húzódó magasfeszültségû oszlopokon. Ehhez az új fészkelési lehetõséghez a kerecsensólyom is alkalmazkodott, és egyre nagyobb számban telepszik meg az ilyen helyeken lévõ elhagyott hollófészkekben is. Így olyan tájegységeken is megtelepedett, ahol egyébként a fészkelési lehetõségek korábban számára korlátozottak voltak.

A kerecsensólyom nem épít fészket. Elsõsorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. Nászrepülésük az idõjárás függvényében január végén, február elején kezdõdik. A kiválasztott fészek környékén más ragadozó madárral szemben agresszíven viselkednek, esetenként a náluk nagyobb sasokat is elûzik. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A második tojás lerakása után megkezdõdik a kotlás, amely 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják õket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.

A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge (Spermatophilus citellus), ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambok fogyasztása is jelentõs. Az ürge téli álmot alszik, ezért éves szinten legfontosabb zsákmányállatai a galambok. Kora tavasszal hetekig a vonuló madarakból, elsõsorban seregélyekbõl táplálkoznak. Télen az öreg madarak gyakran mezei pocokra vadásznak. Az öreg madarak költési idõn kívül is összetartanak, párban is vadásznak, elõfordul, hogy más ragadozó madaraktól, pl. rétihéjától, vörös vércsétõl elveszik zsákmányukat.

A kerecsensólyom a nyílt térségeket kedveli, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élõhelyei Európában a síkvidéki erdõs-sztyeppek, mezõgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Ázsiában, pedig a sztyeppek, félsivatagok, magashegységek fennsíkjainak (4000 méter magasságig) lakója. Elterjedési területe nagyjából egybeesik kedvelt zsákmányállatainak, a különbözõ ürgefajoknak az elterjedési területével.

Európában a fiatal madarak egy része délre vonul õsszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelõterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelõterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyûrûs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lõttek le. A magyar-szlovák LIFE projekt egyik célja ezért a vonulási utak és a telelõterületek részletes feltérképezése, a sólymok – mûholdas jeladók segítségével történõ – nyomon követésével.

Az ázsiai állomány jelentõs része vonul. A fõ vonulási irány dél-délkelet, az ismert vonulási útvonalak és telelõterületek Északkelet- Afrikát, az Arab-félszigetet, a Közel-Keletet, Pakisztánt, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán déli részeit, Kína egyes területeit és a tibeti fennsíkot foglalják magukba.


Magyarországon a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj az Európai Unió Madárvédelmi Direktívájának I. függelékében, a Berni Egyezmény II. függelékében, a Bonni Egyezmény II. függelékében, a CITES II. függelékében szerepel, illetve az IUCN Vörös Listáján a „Veszélyeztetett” kategóriába van besorolva.

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza. A Kerecsensólyom-védelmi Akcióterv kidolgozásának koordinálására magyar szakembereket kértek fel, ami a kerecsensólyom védelmére tett hazai erõfeszítések elismerése. Másrészt, hazánkban él az EU legnagyobb kerecsensólyom populációja, így a magyar szakemberek rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal a faj védelmét illetõen. Az akciótervet kidolgozó szakemberek 2005 februárjában, Csákvárott találkoztak elõször.

Tudtad-e, hogy ...
... téli napforduló alkalmával ezeket a madarakat röptették, mintegy a Nap atyát tovább segítve égi útján, mivel ekkor van erején kívül.
...a kerecsensólyom (Falco Lanarius) eleségül kiszemelt áldozatát egyetlen jól irányzott csapással semmisíti meg. Nem okoz felesleges fájdalmat, és nem kínoz aljas módon. Ez azért fontos, mert az összes többi ragadozó madár, még élõ áldozatát kezdi el falni.
- Nagy Lajos solymásziskolát alapított Veszprémben.
...a török hódoltság alatt egyes területeken ezzel a madárral válthatták meg a kirótt adót. Egy kerecsen 10-20 ló árának felelt meg.
...aki a kerecsensólyommal vadászik, az egyben tenyészti is a madarat, mert a solymászok nem fészekrablók. Tehát vadászni csak tenyésztett sólyommal illik. A kézzel nevelt sólyomfióka a legkezesebb, ezzel a legkönnyebb vadászni.
...amíg a madár szabadon élt, addig hívták kerecsennek, amikor elkezdték idomítani onnantól már turulnak. Ugyanúgy, ahogy a sast idomítva már besének nevezték, a héját pedig kátának.


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
A Világmindenségben jelenleg uralkodó viszonyoknak köszönhetõen Neked most az alábbi bölcsesség jutott:

Gondolatok, írások

Fórum
Hanság

Írta: Nerion
szept 03 : 11:52

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:28

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis
Szuper :)
Írta: Nerion
jún 29 : 20:42

Válasz: Pilis
Wao! Szép kör :) Én holnap meg
Írta: Jocó
jún 29 : 14:25

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
jún 24 : 20:02

Válasz: Zenebutik

Írta: Nerion
jún 20 : 21:38



Tagok kedvencei

Üdvözöllek vendég
Felhasználónév:

Jelszó:


Emlékezz rám

[ ]
[ ]

Holdfázis

Nappal és szürkület

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület


|