?
A nap képe
te-edu.info


Tartalom Menü :
Tartalom linkek
Összes kategória
Összes szerzõ
archív részben
Legújabb tartalom megtekintése

Kategóriák
Fotók a Föld legszebb helyeiről (34)
A természet csodái (19)
Hazajáró (22)
-- Túra videóink egy helyen (0)
ÚT keresõknek, és ÚTon lévõknek (15)
Fûben, fában orvosság (34)
Filmajánló (155)
Szerelmes földrajz (10)
Végig az Országos Kéktúrán (9)
Fõ tartalom (4)
Hangfelvételek (32)
Könyvek innen-onnan (17)
Túrabeszámoló (14)
Írások túrázásról, természetjárásról (14)
Írások az élet minden területéről (45)
Élõvilágunk (44)
Ismeretterjesztõ filmek (117)
Főtér (9)

Legújabb tartalmak
A félelem fegyelme
Tudod-e, ki hogyan hal meg?
Illúzió-e a világ?
Miért nem vagyok még megvilágosodva?
Az árpád-kori fénytemplom - Velemér

Újdonságok

Kisfilmek túráinkból
Fõ tartalom
Videó felvételek

Gondolatok a túrázásról
- 2010 ápr 15 csütörtök
szerzõ: Jocó
kategória: Fõ tartalom > Írások túrázásról, természetjárásról
Hozzászólás: 5
nincs értékelés -

Gondolatok a túrázásról


Az idén valahogy mindenki még fokozottabban várta a tavaszt, ami nehezen akart eljönni, de végül megérkezett, megmutatta magát, aztán vissza is tért a rossz idõ. (Tudom: "Rossz idõ ugyan van, na de csúnya?!"), de biztos vagyok benne, hogy megjön a szép idõ és lesz lehetõségünk remek túrákat tenni az idén is.

Nem is szoktam túrázásnak nevezni, sokkal jobban szeretem a természetjárás kifejezést, aztán hogy ennek mennyiben felel meg az, amit csinálok, azt nem tudom, mindenesetre részemrõl a természetjárás lenne a cél.

Az utóbbi idõben rengeteg fórum alakult, ami a túrázókat összefogja, rengeteg egyesület keretében lehet túrázni, mondhatjuk: divat lett a túrázás. Ami jó, mert azt jelent(het)i, hogy az emberek a természet irányába fordulnak és valamilyen okból keresik azt. Aztán persze ahány ember, annyi túrázás. Vannak sokan, akik sportnak tekintik és teljesítmény túráznak, tájfutnak, vannak, akik a közösséget keresik, vannak, akik megelégszenek azzal, hogy elkocsikáznak a családdal a Szalajka- vízeséshez, ott gyalogolnak pár kilométert az aszfalton a pavilonok között, esznek egy sült pisztrángot, a gyerekek vattacukrot majszolnak, lefotózzák a gímszarvast és mennek haza. Persze ez sem rossz, mert addig sem valamelyik délutáni alja showt nézik és legalább kis területen koncentrálódik a dolog és a többi szép helyet addig is békén hagyják. Azért sincs ezzel semmi gond, mert nem lehet mindig fanatikus módon túrázni, néha a megrögzött természetjáró is elmegy ilyen helyekre (legfeljebb nem szokta sokáig bírni). Szóval nincs ezzel különösebb probléma. Azt hiszem hogy az „irányzatok” legtöbbször keverednek és az emberek több okból járják a természetet.

Az utóbbi idõben divat lett a túrázás. Megyünk és járkálunk mindenféle módszerrel keresztül kasul a természetben. Igazából még magam sem tudom, hogy én miért megyek. Elõször arra gondoltam, hogy az ember szereti a természetet, kiszakad a megszokott világból, friss a levegõ, jó helyeket ismer meg. Ezek igazak is, de valahogy mégsem derül ki, hogy miért megyek. Aztán gondoltam megközelíthetném a dolgot a másik oldaláról, feltehetném a kérdést, hogy milyen túrákat, természetjárásokat szeretek és ami ezekben a közös, valószínûleg az lehet a cél. Nézzük is, hogy én miket szeretek a természetjárásban, milyen kirándulásokat részesítek elõnyben.

Nem szeretem a tömeget, mindig ez az elsõ pont, ami eszembe jut. Aztán, hogy tényleg ez-e a legfontosabb, azt kevésbé hiszem, mindenesetre ez a legnyilvánvalóbb. Rögtön az merül fel ezután, hogy miért nem szeretem a tömeget? Mert ennyi erõvel túrázhatnék a westendben is, még lépcsõt sem kellene másznom és akár vízesést is láthatnék. Olyan érzésem szokott tömegtúrázáskor lenni (szerencsére nem sokszor kényszerültem ilyesmire), hogy az a sok ember igazából egy útvonalon megy ugyanoda és ugyanakkor de ahhoz, hogy együtt menjenek az kevés, hogy egy internetes fórumon megbeszélik. Persze a többieknek nem okoz ez gondot, elkezdenek dumálni aztán feloldódnak, szóval a hiba bennem van. Mondjuk a hiba nem jó szó, mert szerintem ez nem hiba,
csak egy másfajta hozzáállás ami talán éppen azért van meg bennem, mert én nem ezért járok túrázni. Egy -két ismeretlen ember jöhet, még érdekel is, hogy kifélék-mifélék, de nekem a 10 fõs túrák már népvándorlásnak számítanak.

Nem szeretem a túltervezett túrákat. Ez furcsának tûnhet azoknak, akik ismernek, mert õk tudják, hogy eléggé el szoktam veszni a részletekben a tervezésnél. Aggteleken jöttem rá, hogy a túratervezés olyan kereteket szabhat egy túrának, hogy elronthatja azt, emiatt nem szabad agyontervezni semmit.
Aggtelek egyébként megér egy külön írást, mert pár oldalra elég zagyvaság megfogalmazódott bennem most, de nagyon eltérnék a tárgytól, úgyhogy ha befejeztem és még lesz kedvem, akkor leírom...

Elég negatív ember lehetek, mert azokat a dolgokat kellett volna írnom, amiket szeretek egy túrában, és ehhez képest az elõzõ két gondolatsor mindegyike úgy kezdõdött, hogy nem szeretem. Ezért itt egészíteném ki magamat azzal, hogy természetesen ezek ellenkezõjét viszont szeretem:

A kis létszámú, túrákat aminek résztvevõinek legalább egy részét ismerem, valamint
A spontán túrákat, amikor csak minimális dolgokhoz kell tartanunk magunkat. Szeretem még:
Az esti tábortüzezést jó beszélgetésekkel.
A kiülõs helyeket, a kedvenceim azok, ahol egy hegy tetején vagy oldalában van egy rét és néhány szikla, szép kilátással, közelben forrással, kijelölt turistaút nélkül.
A szabad ég alatt alvást. A legjobb persze kellemes nyári csillagfényes éjszakákon, bogarak nélkül valami olyan helyen, ahol elõzõleg még meg is tudtál fürödni.
A tárcsán sült meleg kaját, szalonnát és zsírjában sült sonkát, krumplit, gombát, paprikát stb. persze bogrács is jöhet! Kaja mellé egy pohár finom borral. A cipekedést persze utálom. (A nyárson sütésért sem vagyok oda, annak ellenére, hogy a meleg kaja reményében néha ehhez folyamodok.)
Mikor találkozok egy ismeretlennel és elbeszélgetünk -bármirõl.
A kis állatokat, növényeket, gombákat lefotózni és otthon kinagyítva szemlélni a róluk készült makró fotókat, amiken látszanak olyan kis részletek, amiket ott nem tudtam megnézni. (Tudom, vigyek inkább nagyítót )

Egyelõre ennyi jutott eszembe, és meg is untam, úgyhogy szóljatok hozzá, hogy ti miket szerettek!

Jó természetjárást

Hozzászólás
Gondolatok a túrázásról
Nagyon megmagyarázni én sem tudom, hogy miért is járom a természetet, talán ez egy õsi vágya az embernek, amit elvett a civilizáció.
Vagy lehet, hogy a természettõl való elszakadás hiányzik tudat alatt az embereknek, és akiben feltörnek ezek a „vágyak” azokból lesz természetjáró?
Az tudom, hogy nincs annál jobb, mint amikor az ember kint éjszakázik valahol a hegyek közt, mélyen, ahova semmilyen emberi zaj nem hatol már el. Csak a fák, állatok neszezése vesz körül.
Idén már sokadik alkalommal sátor nélkül töltöttem az éjszakákat / ez eleinte lustaságból lett így, nem volt kedvem sátrat cipelni/.
Viszont olyan élményekkel lettem gazdagabb, hogy a Bükk túrát már direkt így is terveztem, annak ellenére, hogy nem ígérkezett teljesen száraznak idõ.
Ennek ellenére vállaltam az éjszakai megázás kockázatát. De az angyalok rendesek voltak, és nem küldtek esõt rám :-)
Remek lefekvés után hallgatni az erdõ hangját, ahogy elcsendesedik az utolsó énekes madár, és átadja helyét az éjszakai állatoknak.
Szeretek korán ébredni, hallgatni, ahogy a természet is ébred, az elsõ madárdal jelzi, hogy hamarosan a Nap is felkel.
Szintén szeretem a magas, kiülõs helyeket, ahol jókat lehet nézni a végtelenbe, a zakatoló gondolatokat elhagyni, és csak ülni a térben.
A nagy népvándorlós csoportokért nem rajongok, nem is a sok emberrel van a gondom, hanem a „zajjal”, amit produkál egy nagyobb társaság.
Tábortûznél, közös beszélgetéseknél nem igen zavar a kulturált tömeg.
Magamban is szeretek túrázni, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezeket szeretem.
De ha nincs, épp akikkel közösen lehet menni, akkor nem riadok vissza ettõl sem.
Az is igaz teljesen más élmény napokat egyedül tölteni a természetben.
A leghosszabb ilyen idõszak 1 hét volt Erdélyben.
A fenti írás többi megállapításait pedig hozzá lehet csatolni az írásomhoz. /fotózás, sütés, stb../


Más, errõl a fotóról beszéltem, akkor ide csatolom:

nem saját kép, a neten található a Bükk-fennsíkról.
ápr 15 : 19:29
Gondolatok a túrázásról
Akár valami norvég fjord is lehetne

Nagyon jó kép, meglesném élõben is, valamelyik kõrõl (Tar, vagy Pes v. esetleg Három kõrõl) készülhetett, talán majd nyáron a bükki túrán sikerül.
ápr 15 : 19:35
Válasz: Gondolatok a túrázásról
Január?
nov 13 : 18:01

Encian

Gondolatok a túrázásról
Na megvan. Végre. Jaj, de jó.
Biztos nem a megfelelő körökben keresgéltem, hogy eddig senkitől ilyesmit nem hallottam.
Jocó, remekül tudsz fogalmazni. Meg Nerion is.

Azért megy az ember a Természetbe, mert a Természetre kíváncsi, illetve, esetleg a benne, vele - legalább átmenetileg - összhangban élő emberre, saját magára, a társaira. A többi ok hamis, önző, nem méltó (bár részint elfogadható).
Járkálok én is régóta, másokkal, vagy magamban, és azok a legszebb napok, amikor a leginkább érzem az erdőt, a hegyeket. Szép a Pádis nyáron is, képileg, de mennyivel igazibb deres hajnalú tavasszal, embermentesen. Lehet járni a Budai hegyeket reggeltől estig turistautakon, és lehet elindulni alkonyatkor, félreeső vadetetőben hallgatózni-aludni csepergő éjjelen. Megtervezheted dzsípíesszel otthonról a kirándulást pontról pontra, beszámolókat, leírásokat olvasva - és elindulhatsz egészen rugalmasan. Mikor az esték közeledtével valahol úgyis rábukkansz egy alkalmas táborhelyre, kellő és biztonságos távolságra a településektől, tüzet raksz, ha épp nem szakad, az útvonal kialakul, az állatoktól pedig, erre hamar rájön az ember, egyáltalán nem kell félni.
A magam részéről szeretem a "bőrömön is érezni" ezt az életet: kifáradni estére, valami fura büszkeséggel többet menni, mint ami kényelmes. A tűz mellett a földön ülni, nem hátizsákkal összeépített kisszéken vagy farönkön, füstszagú ruhában tenni-venni vagy csak lenni, mindenféle forrásból, fémbögréből inni, patakban mosakodni, még ha kifagyok is belőle, megriadni, aztán megnyugodni a hirtelen zajoktól, lámpa nélkül is lenni a sötétben, kissé borzongva persze, aztán visszatérni a tűzhöz, korán lefeküdni, reggel kongva korgó gyomorral ébredni, hallgatni a hálózsákra vagy sátorponyvára potyogó fenyőtűk ritmustalan dobolását, lenyalni egy-két levélről a harmatcseppeket. És tudni, hogy egész nap ez vesz majd körül.
Szeretek én is fölmenni a csúcsokra, kimászni a szerényebb sziklákra, elraktározni ezeket a perceket.
Szeretek látni olyat, amit képeslapon nemigen lehet, esetleg nem is szép, de érdekes, talányos vagy nagyszerű.
A pókokat, rovarokat - ha nem csípnek - szívesen tanulmányozom, a szebbeket fényképezgetem. Mint a virágokat.
Szeretem nézegetni a térképet, olvasgatni a leleményes vagy talányos helyneveket, megismerni, esetleg költeni hozzájuk egy legendát.
Szeretek vidám, értelmes, közvetlen emberekkel együtt lenni ilyenkor (csak nemigen ismerek ilyeneket), és néha szeretek egyedül is menni. Ahogy Nerion írja, az más, szinte "tudathasadásos" élmény pár nap után, de nem rossz értelemben. Valahogy kívülről látom magam, ugyanakkor végre tökéletesen megbízhatom magamban, pontosan tudom, mi fér bele a helyzetbe, és persze, hogy csak magamra számíthatok - nem úgy, mint itt a civilizációban, másokkal érintkezve, ahol elvárások vannak és könnyen "hibázhatok".

Nem szeretem, ha túl sok idegen is van ott. Ha kiabálnak, idétlenkednek. Nem szeretek megázni, fázni. Nem szeretek autózúgásra ébredni, ami sajnos Erdélyben a fakitermelés fokozódásával már többször előfordult. Nem szeretek gyáva, aggodalmas, lusta emberekkel ilyen körülmények közt lenni.

Nem szeretek az egész végén visszatérni a "normális életbe".

nov 12 : 14:08
Gondolatok a túrázásról
Encian, szintén szépen összefoglaltad a közös gondolatokat.
Talán ebben a három hozzászólásban benne is van minden.

"Azt hiszem, akkor lesz egy hegycsúcson igazán szép a kilátás, hogyha gyalog megyünk oda fel, megizzadunk, verejtékezünk és elfáradunk. Böjte Csaba"
nov 13 : 18:17


Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned. Jelentkezz be, vagy kattints ide a regisztrációhoz
A Világmindenségben jelenleg uralkodó viszonyoknak köszönhetõen Neked most az alábbi bölcsesség jutott:

Gondolatok, írások

Fórum
Hanság

Írta: Nerion
szept 03 : 11:52

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:28

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
aug 30 : 14:27

Válasz: Pilis
Szuper :)
Írta: Nerion
jún 29 : 20:42

Válasz: Pilis
Wao! Szép kör :) Én holnap meg
Írta: Jocó
jún 29 : 14:25

Válasz: Pilis

Írta: Nerion
jún 24 : 20:02

Válasz: Zenebutik

Írta: Nerion
jún 20 : 21:38



Tagok kedvencei

Üdvözöllek vendég
Felhasználónév:

Jelszó:


Emlékezz rám

[ ]
[ ]

Holdfázis

Nappal és szürkület

Forrás:Magyar Csillagászati Egyesület


|