Vértes, Canon,

Lépcső a semmibe

by Nerion


2013júl 10
 Nincs    

Néhány napja nyitották meg Ausztria legmagasabban fekvő hídját. 2700 méteren a Dachstein felett 400 méter magasan átívelő függőhídról páratlan kilátás nyílik az Alpokra.

Dachstein.jpg

Schladming közelében fekvő, 100 méter hosszú függőhidat hat hónapon keresztül építették. A látogatókat üvegfelületek vezetik végig a mélység felett, a semmibe végződő lépcsők pedig a végtelen szabadság érzetét és az elképesztő látvány nyújtják mindazoknak, akik végig mernek menni a semmi felett lebegő építményen.

Dachstein7.jpg

Karl Höflehner, aki a látványos projektet felügyelte, elmondta: “Örülök, hogy sikerült megállapodásra jutni végül a természetvédelmi hatósággal, és a látogatók most megtapasztalhatják ezt a lélegzetelállító érzést. ”

Tovább olvasom [Beküldte Nerion]

Ahol a világnak vége van

by Nerion


2013júl 02
 Nincs    

Ha a Google térkép szolgáltatását nézzük, akkor a világnak ott van vége, ahol a Google fényképező autói már nem mennek tovább. Ezt a pontot az utcanézetben meg is nézhetjük. Egy Ian Taylor nevű blogger jó néhányat összegyűjtött az ilyen helyekből. Néhány pont  a gyűjteményéből.

Hawaii, A Kilauea vulkán lávafolyama zárja el az utat

Norvégiáa, az ország és Európa legészakibb pontja

Világítótorony út  Új-Dél-Walesben.Ausztrália legkeletibb pontja

Ubehebe-kráter,  Death Valley Nemzeti Park, Kalifornia

Egy politikai világvége: Sha Tau Kok átkelő Hongkong és Kína határán.

Summer Street, Houston, Texas

Spine Road, Prudhoe Bay, Alaszka


USA-Kanada határ

Cabo San Lucas, Mexikó

Whittier, Alaszka

Sao Miguel-sziget

Tovább olvasom

Világító felhők

by Nerion


2013júl 01
 Nincs    

Vasárnap este alkonyatkor szokatlan és gyönyörű látványban lehetett része azoknak, akik feltekintettek a kristálytiszta, naplemente után mélykékké váló égboltra. A középső országrészben nyugat felé tekintve ugyanis különleges, sejtelmes ragyogás foszlányai töltötték be a horizontot - az ún. "Noctilinect cloud" (világító felhők) néhány példánya tisztelt meg minket. A világító felhőkről nem sokat tudunk azon kívül, hogy rendkívül magasan képződnek - általában 70-80 km-el a tengerszint felett jelennek meg a sztratoszférában. Összehasonlításképpen - az alacsony szintű, legáltalánosabban "bárányfelhő"-ként ismert, barátságos cumulusok általában 2-3 km magasan úszkálnak, míg a tropopauzát is átütő zivatarfelhők üllői (vagy éppen az égboltot fátyolosan beterítő cirrusok) 10-12 km magasan lebegnek, az utasszállító gépekkel szinte egy síkban

Tovább olvasom